Európában 1533-tól vált foglalkozássá a parfümkészítés. Először a franciáknál, majd Medici Katalin trónra lépésével az angoloknál is, mivel Olaszországból magával cipelte személyes illatállományát. Az 1700-as évek elején Kölnben (Németország) a 4711-es házszám alatt lakó úr találta ki az alkoholos illó-növényolajos frissítőt – az úgynevezett kölnivizet. Ez még nem illatosító volt, csak frissítő. Később Franciaországban, Olaszországban egyre több illatház épült, mert rájöttek, hogy mennyi pénz van ebben az üzletágban. Oriflame üzletház is létezik! Napjainkban a világon körülbelül 350 parfümkészítő nagymester fáradozik újabb és újabb illatkompozíciók összeállításán. Legalább hat évig tanulnak, és a kémiai szaktudáson túl 2-300 illatanyagot is képesek megkülönböztetni. 1970-ben Versailles-ban alapították meg azt a Nekünk, átlagos szaglással bíró parfümvásárlóknak nincs könnyű dolgunk, amikor a parfümériák polcain keresgélünk. Maximum 3-5 illatot tudunk megkülönböztetni, utána elfárad a szaglóhám, idegsejtjeinek túlterhelődése miatt. Ne erőltessük túl sok illat kipróbálását. Alapanyagok Grasse városa (Franciaországban Cannes közelében) világelső, hiszen a városban több ezer (!) parfüm készítő manufaktúra található. A parfümök alapanyagaként elsősorban növények szolgálnak, de néhány állatból is készítenek kivonatot (pl. ámbráscet, pézsmamacska). Az ámbra drága alapanyag és a cetek elpusztításával jut hozzá az illatszeripar. Szerencsére a muskotályzsálya is tartalmazza azt az ámbraillatú vegyületet (szklareolnak hívják), így az állatvédők aktív közreműködésével a növénytermesztésből származó alapanyag kezd előtérbe kerülni.
főiskolát, amely az illatérzékelőket, azaz az orrokat kiképzi. Százezer ember közül, ha egy akad, aki megfelel erre a munkára. Ezeket a szakembereket a parfümgyárak szinte eldugják a világ elől, úgy őrzik őket, mint az atombomba gyártásának tudósait.
A növényi alapanyagok roppant változatosak, a világ minden tájáról importálják a parfümkészítők Guatemalától Kínáig. Legnagyobb tételben narancsvirágból, rózsából, jázminból , mimózából, levendulából , ibolyából, tubarózsából és rekettyevirágból vonnak ki illóolajat.
Nem is tudunk róla, de Eau de Hongrie (~magyarországi víz) néven is gyártanak férfiak számára parfümöt immáron több évtizede. Kölnivíz, after shave és balzsam is készül belőle. Bergamott-olaj, levendula, jázmin, ámbra és citrusok keverékéből áll.
Követelmények
A) Kölnivíznél: az illatanyag koncentrátuma 3-5 % és 4 óra alatt 50 % alá nem csökkenhet
B) Edt-nél: az illatanyag koncentrátuma 5-8 % és 6 óra alatt 50 % alá nem csökkenhet
C) Parfümnél: az illatanyag koncentrátuma 10 % és afeletti és 8 óra alatt 50 % alá nem csökkenhet
Készítésük Az illóolajok stabilizálására alkoholos oldatban, 3 lépésben készülnek az illatok:
1. lépés: áztatás
2. lépés: szűrés
Az illóolaj-kivonást az ún. pomádés eljárással végzik. Ez a módszer abból áll, hogy az illóolajat tartalmazó virágot fából készült tálcára helyezik, majd 1 cm vastagon sertészsírral takarják be. Egy hét alatt a zsír felveszi az illóolajat, amelyet aztán alkohollal oldanak ki belőle. Csupán felületaktív anyagokkal – vagyis alkohol nélkül – nem tartós, nem tiszta a parfüm; zavaros lesz, felhabzik. Az arab országokban tilos az alkohol, ezért ott megpróbálták alkohol nélkül előállítani a parfümöket, de nem sikerült.
3. lépés: csomagolás
